Kapcsolati konfliktusok megoldása másképp

Minden emberi kapcsolatban előfordul konfliktus.

Egyes kapcsolatokban ez komoly problémát okoz, másokban különösebb nehézség nélkül megoldják és az élet halad tovább.

Milyen konfliktusok lehetnek a mindennapi életben? Tipikusan ezek a következők:

1. Nézeteltérések azzal kapcsolatban, hogy ki mit csináljon
2. Konfliktus, amely arra vonatkozik, hogy a dolgokat hogyan kell csinálni
3. Konfliktusok, amelyek a különböző személyiségvonások és stílusok talaján alakulnak ki

 

 

A konfliktusok helytelen kezelése:

 

Miután azonosítottunk néhány tipikus konfliktusmódot, nézzük meg, hogy az emberek általában hogyan igyekeznek kezelni azokat. Leggyakrabban:

• Elkerülik az ütközést
• Tagadják a konfliktust és várnak amíg az magától elműlik
• Megváltoztatják a témát
• Érzelmileg reagálnak: agresszívvé, bántóvá, sértődékennyé vagy félelmet keltővé válnak
• Hibáztatnak másokat
• Kifogásokat keresnek
• Engedik, hogy valaki más kezdjen el foglalkozni vele

 

Ezekben a viselkedésekben egy közös motívum van: improduktívak és rombolóak. Ez az oka, amiért nagyon fontos, hogy a konfliktusok menedzselését megtanuljuk.

 

Tényezők, amelyek befolyásolják, hogy az emberek hogyan kezelik konfliktusaikat

 

Azokat a készségeket, amelyek segítségével menedzseljük konfliktusainkat, tanulás útján sajátítjuk el. Egyikünknek sem veleszületett képessége, hogy kell kezelni az eltérő véleményeket, érveket és háborúskodásokat. Néhány faktor, amely befolyásolja, hogy hogyan viselkedünk a konfliktusok alatt:

1. Családunkban tanult viselkedésformák. Néhány családban konfliktusokon és konfrontációkon keresztül kommunikálnak. Más családokban az a szabály, hogy a konfliktus mindig rejtett marad.
2. Viselkedésformák, amelyeket számunkra fontos személyekről mintáztunk. Olyan emberek , akik láttak már hatékony konfliktusmegoldást (akár főnöktől vagy tanártól látta), nagyobb valószínűséggel fogják továbbfejleszteni önmagukbanezeket a készségeiket.
3. Szociális státusz. Azok az emberek,a kik magasabb szociális státuszúak, nagyobb valószínűséggel vesznek részt a konfliktusokban, mint az alacsonyabb  szociális státuszú emberek, akik inkább elkerülik azt.
4. Íratlan szabályok. Az íratlan csoportszabályok egyes csoportoknál támogatják a konfliktusban való részvételt, míg más csoportoknál ez a szabály inkább az, hogy lezárják vagy elkerüljék.
5. Nemek közötti különbségek. A férfiak inkább konfrontatívabbak, mint a nők.

 

Aktív hallgatás

 

Az aktív hallgatás a konfliktusmegoldásban értékes eszköz. Lehetővé teszi annak a demonstrálását, hogy értjük amit a másik mond és értjük, hogy hogyan érzi magát. Az aktív hallgatás azt jelenti, hogy saját szavaival újra megfogalmazzuk amit a másik személy mondott.

Az aktív hallgatás az egyik módja annak, hogy leellenőrizzük, helyesen értettük meg azt, amit a másik mondott. Ráadásul demonstráljuk, hogy figyelünk, a szóban forgó dolog érdekel bennünket és fontos számunkra. Segít megoldani azokat a helyzeteket, amikor a konfliktus alapja az egymással ütköző álláspontok. Az aktív hallgatás két részből áll:

1. annak az érzésnek a visszajelzése, amit a másik ember közvetít (és valószínűleg megél)
2. és megjelölése annak a helyzetnek, amiben az érzés kialakulásának okát látjuk

 

Néhány példa:

 

"Úgy tűnik mintha dühös lennél amiatt, ami munka közben történt."

"Dühös lettél amiatt, hogy késtem, nem így van?"

"Úgy tűnik, mintha zavarna az, ahogyan ezt a problémát meg lehet oldani."

"Dühössé tesz, ha hibát találsz Kati munkájában?"

"Úgy tűnik, mintha nagyon aggódnál Teriért".

"Az az érzésem, most rettenetesen elfoglalt."

 

Az aktív hallgatás nem egyenlő a kész megállapodással. Annak a bizonyítása, hogy szándékában áll meghallani és megérteni a másik személy nézőpontját.

 

Az aktív hallgatás előnyei

 

Ha valaki a kommunikációjában használja az aktív hallgatást, képes pozitív hatást gyakorolni a fölmerülő konfliktusokra. Ez azért van, mert a következő előnyökkel jár az aktív hallgatás:

1. Jó érzés, amikor azt látod, a másik erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy megértse mit gondolsz vagy érzel. Ez jó érzéssel tölt el a másik irányába és jó érzést kelt benned is.
2. Az újramegállapítások segítenek ellenőrizni, hogy jól értettem-e meg a másikat, jobb kommunikációt biztosít és segít elkerülni a félreértéseket.
3. Ha aktív hallgatással reagálunk egy érzelmekkel telített helyzetben, annak nyugtató hatása van és elkerülhetjük a további eszkalációt.

 

Tippek a konfliktuskezeléshez:

 

1. "Én" üzeneteket küldj a másikhoz "Te" üzenetek helyett. Vagyis beszélj arról, hogy hogyan érzed magad, mit jelent ez számodra stb. "Számomra ez gondot okoz..." , "rosszul érzem magam, ha..."
2. Kerülje a másik csúfolását és "kiakasztását"
3. Lágyabb hangtónussal beszéljen
4. Kérjünk időt, ha szükség van rá ("Menjünk ki, pihenjünk egy kicsit, hogy lehiggadhassanak a kedélyek!"
5. Nyugtázza a másik személy nézőpontjait (ez nem jelent megállapodást)!
6. Kerülje a védekező vagy támadó testbeszédet (összevont szemöldök, keresztezett karok a test előtt)
7. Legyen konkrét és tényszerű, kerülje az általánosságokat

 

 

Konfliktusok megelőzése

 

Most, hogy már beszéltünk arról, hogyan lehet megoldani a konfliktusokat, nézzük meg, hogyan lehet megakadályozni a konfliktusok kialakulását. Gondoljon azokra az élethelyzetekre, ahol kevés konfliktus van. Jó eséllyel ilyenkor a következő konfliktus megelőző készségeket használja:

1. Tegye nyilttá a problémákat, még mielőtt azok konfliktust okoznának.
2. Legyen tisztában a kiváltó tényezőkkel és reagáljon rájuk, ha észleli a felbukkanásukat
3. A konfliktusmegoldás egy folyamat. Beszélje meg ezt a folyamatot az Ön körül lévőkkel, és állapodjanak meg, hogy hogyan fogják egyeztetni a különböző szempontokat.

 

Amennyiben érdekesnek találta ezt a cikket, kérjük küldje tovább egy barátjának!

 

Rosta Teodóra

pszichoterapeuta,

tranzakcióanalitikus

mobil: +36 30 9130356

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.