Nyomtatás

Mi a pszichoterápia?

A pszichoterápia olyan gyógyító eljárás, amely lelki zavarok, viselkedési- és magatartási problémák enyhítésében nyújt segítséget. Speciális képzettséget igényel, orvosi vagy pszichológus végzettséggel végezhető.

Az alábbiakban néhány pszichoterápiás irányzatot mutatunk be röviden:

 

Tranzakcióanalízis (TA)

Eric Berne (1961) fejlesztette ki a tranzakcionális analízist, és ő ösztönözte a legdinamikusabban annak alkalmazását. A TA a minden emberben meglevő három fő „egoállapotra" koncentrál: a Gyermeki, a Szülői és a Felnőtt egoállapotaira.

 

Az embernél ezeknek a pozitív és negatív vonásoknak különböző aspektusai nyilvánulnak meg. Pl. annál a gyermeknél, akit szülei túlzottan ellenőriztek vagy szabályoztak, gátlásos vagy bűntudatos egoállapot alakulhat ki. Ennek eredményeképpen, ha ez az ego-állapot aktivizálódik az egyén nagyon nagy feszültséget él át.

A TA terápia a generációkon átívelő un. sorskönyvi üzenetek módosításával az énállapotok változását segíti. A TA rendszerterápia is egyben: a családokat ás párokat kommunikációjuk és „játszmáik” elemzésével segíti saját egyéni és transzgenerációs sorskönyvükből kilépni.

ajánlott irodalom: Játszmák nélkül, Bp. 1999, Helikon

 

Integratív pszichoterápia

 

Az integratív pszichoterápia olyan felnőtt pszichoterápiás módszer, amely a terápiás kommunikációt a módosult tudatállapot hasznosításával, és egy adott terápiás feladatra alkalmazható számos pszichoterápiás módszer felhasználásával kívánja megvalósítani.

A módszer lényege az integratív szemlélet, mely elsősorban módszertani, technikai, másodsorban elméleti síkon nyilvánul meg. A technikai síkon ez egy adott pszichés problémára, illetve pszichoterápiás célkitűzésre, feladatra alkalmazható több, a nemzetközi és hazai irodalomban is hatékonynak ítélt módszer ötvözését jelenti, függetlenül azok elméleti hátterének különbözőségétől. Ugyanakkor feltételez egy minden terápiás elméletben közös, általános emberképet, az egyén belső folyamatainak egy általánosan elfogadott szemléletét; távlatilag a módszer célja a különböző pszichológiai elméletek részleteikben történő integrálása, a különböző rész-elméletek egyetlen, gyakorlatban alkalmazható szerkezeti modellben történő bemutatása. Az integratív szemlélet alapelve szerint az ember belső folyamatainak leírását célul kitűző különböző elméletek, iskolák egyetlen, közös tartalmat írnak le különböző „nyelven”, ezért kitűzött célja a hasonlóságok keresése, a szakkifejezések egymás nyelvére történő lefordítása, az elméletek integrálása.

forrás: http://integrativ.hu/index.php?id=367

 

Ericksoni hipnoterápia

Milton H. Erickson (1902-1980) által kidolgozott és nevével fémjelzett ericksoni hipnózis merőben más személeti és módszertani alapra helyezte a hipnoterápiát.

 

Erickson sokat idézett mondása, miszerint „a tudattalan sokkal okosabb, mint mi magunk". Ennek hasznosítása az ericksoni hipnoterápia igazi jelentősége. Erickson szerint tanulási folyamatokhoz bizonyos képességek szükségesek, de valójában sokkal több képességünk van, mint amennyi tudatos bennünk. Hallatlan mennyiségű tapasztalatunk van külső (külvilági tényezők) és belső realitásokról (korai tanulási minták, testérzetek, emóciók, emlékek, álmok, fantáziák). E hatalmas mennyiségű, életünk során egyre gazdagodó tapasztalati „tudásunknak" csak kis része tudatos bennünk, azaz a legnagyobb része aktuálisan nem hozzáférhető az emlékezetünk számára. A terápia célja, hogy segítsük a pácienst, hogy az hozzáférjen és megtalálja azokat a belső tudattalan vagy nem tudatos tapasztalati mintáit, képességeit, amelyek megélésével és alkalmazásával leküzdheti problémáit.

 

Kognitív viselkedésterápia

A kvt szerint a pszichoterápia tanulási helyzetnek tekinthető, és a terapeuta szerepe az, hogy képessé tegye a pácienst tervezett változások végrehajtására a megfigyelhető viselkedés és a gondolkodás terén.

 

A terapeuta szerepe a leggyakrabban a folyamat olyan irányba való terelése, hogy a személy ne csak csökkentse inadekvát viselkedéseit és attitűdjeit, hanem kielégítőbb és konstruktívabb viselkedéseket is tanuljon. A terápiában g yakran meg kell változtatni az irreális elvárásokat; ennek során a kliens rájön, hogy hogyan alakultak ki bizonyos viselkedései és elvárásai, és hogy korábbi tapasztalatait hogyan alkalmazta hibásan, vagy miként általánosította túlzott mértékben.

A terápiában a kliensnek meg kell tanulnia, hogy mások érzéseivel, elvárásaival, motivációival és szükségleteivel is foglalkozzék.

ajánlott irodalom: Judith S. Beck: Kognitív terápia, Bp.2002, VIKOTE

 

Pszichoanalitikus pszichoterápia

 

Milyen az analitikus terápia?

A terápiák heti rendszerességgel tartott ülésekben – pszichológiai beszélgetésekben – zajlanak. A terápiás céltól függően heti 1-4 ülésre kerül sor. A kezelés időtartama függ a kezelés céljától: lelki elakadások oldódhatnak egy-két beszélgetésben, míg a személyiség átható, mélyebb változása éveket vehet igénybe.

A terápiás beszélgetés általában ülő helyzetben zajlik. Kivétel ez alól a standard analízis, ahol a páciens fekszik, a terapeuta pedig mögötte helyezkedik el. Ez az elhelyezkedés kedvez a nagyobb belső elmélyülésnek, az emlékezésnek. Az analitikus beállítódása is módosul ebben az elhelyezkedésben: inkább az elhangzottak befogadására figyelhet, mintsem a közvetlen reagálásra........

Mikor van rá szükség?

Analitikus terápiák akkor szükséges, ha a lelki problémákkal birkózó ember

- szabadulni szeretne a szenvedést okozó tünetektől

- igénye van a személyes fejlődésre, változásra.

A terápiás formák illeszkednek a belső, lelki, és a kapcsolati, magatartásbeli változás céljához. A páciens és a terapeuta közösen döntik el, hogy melyik kezelési formánál kerül összhangba az elérni kívánt cél és a terápiába történő érzelmi, időbeli, anyagi befektetés.

 

Hogyan segít az analitikus terápia?

Az analitikus munkamód lényege: segíteni a pácienst belső világának és fontos emberi kapcsolatainak – ennek részeként félelmeinek, konfliktusainak, tüneteinek, rejtett mozgatóinak, rögzült megoldásainak – megértésében, átdolgozásában.

A pszichológiai munka következményeként javul, szabadabbá, teherbíróbbá, kiegyensúlyozottságot, örömöt jobban biztosítóvá, érettebbé válik a páciens viszonya önmagával és élete fontos szereplőivel. A jobb belső és társas kapcsolati működés eredményeképpen oldódnak a lelki tünetek (például szorongás, feszültség, önbizonytalanság, kapcsolatalakítási zavar), valamint a lelki zavart megjelenítő testi kifejeződések (például túlzott szívdobogás, remegés, torokszorítás érzés, alvászavar).

forrás: http://www.mentalport.hu/terapiapszichoterapia/pszichoanalitikus-terapiak/

 

Szakmai linkek

Integratív Pszichoterápiás Egyesület(www.integrativ.hu)

Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület (www.hata.hu)

Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (www.vikote.hu)

Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (www.pszichoanalizis.hu)